De a magánynak, már csak a puszta gondolata, megrémít.
minden a másolat másolatának a másolata
Időzített robbanás vagyok egy bevásárlóközpont alagsorában.
Szakadásig feszült utolsó idegszálakkal is csak a fejemben visszahallott vér döbürgését figyelem.
aztán pixelekre esik a világ
Összetörök.
és aztán?
Mint egy rosszul időzített képszakadás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése