2014. május 17., szombat

2014. május 15., csütörtök

Légikikötő

 Amikor az életed teljesen tetű, s legszívesebben leugranál a tizedikről vagy fejbe lőnéd magad, csak hogy vége legyen ennek a szarnak. Fekszel a csendben makacsul a plafonra függesztve tekinteted, s csak azon gondolkodsz, hogy mit kúrtál el.
 Van hozzá az a nyomorult érzés.
 Az, amikor úgy érzed, egyedül vagy.
 Nem beszélnek hozzád, nem adnak helyet.
 Minden óra magányos, senkit se érdekelsz.
 Ciánt nyelnél, eret vágnál, az agyad pisztollyal a falra robbantanád, súlyokkal a szíveden vízbe ugranál.
 lelkifulladás
 Ez nem egy igazi öngyilkosság. Inkább olyan segélykiáltás-féle.

 Az a kibaszott érzés, hogy egyedül vagyok. Nem akarok hinni neki.
 pedig tényleg


2014. május 14., szerda

Ha rákot kapok apu meghal

Amúgy engem már kurvára nem érdekel hogy mi van.

Csak azt mondom, jól vagyok.
Elhiszed?


2014. május 3., szombat

Egy kép komplexebb

Innen kaptam - elküldve nekem - az ötletet.
Pont a szöveg nem látszik, oda se neki.

" Komolytalan
Én nem az elmesélt viccem vagyok. "


2014. május 2., péntek

Búcsúzunk

Az idő múlását csak a bérletem lejárata miatt érzem.

Egyedül ülni a szobámban, s eljátszadozni a gondolattal, hogy nem létezem. Nézni, ahogy telnek az órák, s magamat hibáztatni.

A madarak is repülnek zuhanás előtt.